A táplálkozás során bevitt makrotápanyagok közül a szénhidrát az, ami az inzulinrezisztenciával kapcsolatban elsősorban eszünkbe kell, hogy jusson. Egészséges esetben ha szénhidrátot fogyasztunk, az emésztést követően a vércukorszint elkezd emelkedni. Az emelkedő glukózszint hatására a hasnyálmirigy béta sejtjei inzulint termelnek, majd az inzulin és a glukóz „megtalálják egymást”, és együtt a véráramból „kijutnak” a sejtekbe, ezzel csökken le ismét a vércukorszint. Inzulin nélkül a sejtek nem tudnak hozzájutni a glukózhoz, az inzulin ehhez lényegében elengedhetetlen.
Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a rendszerben némi gond adódik, és a sejtek nem elég érzékenyek az inzulinra. Ez egy szénhidrát anyagcserezavar, ahol több időre, illetve több inzulin hormonra van szükség ahhoz, hogy az tegye a dolgát, és időben szabályozza a vércukorszintet.
Az inzulinrezisztenciát prediabétesznek is szoktuk nevezni, tehát diabéteszt megelőző állapotnak. Ha fennáll az IR, és nem kezdjük el kezelni, akkor a hasnyálmirigy hónapokig/évekig nagyobb terhelésnek lesz kitéve, mely végső esetben a hasnyálmirigy kimerüléséig vezethet.
Sajnos bárkinél, de nyilván vannak rizikófaktorok, melyek jelenlétében az IR kialakulásának esélye magasabb lehet.
Ilyenek:
Általában vannak tünetei, bár a kezdetekben még „gyengék”, így előfordul, hogy jó ideig észre sem veszi az ember. Rosszabb esetben -vagy már régebb óta fennálló állapot esetén- a tünetek igen markánsak is lehetnek, úgy mint:
Fontos: Nem csak a hölgyek lehetnek inzulinrezisztensek! Uraim, a prediabétesz titeket is érinthet! A férfiak kevésbé szokták magukon a tüneteket észrevenni, vagy sajnos nem igazán foglalkoznak a felmerülő tünetekkel, így az esetükben sokszor már egy előrehaladottabb állapottal lehet találkozni a laborvizsgálat után.
Az inzulinrezisztencia a cukorbetegség előszobája (→prediabétesz), ezt a kifejezést már biztosan hallottad te is. Azért nevezzük így, mert ha nem foglalkozunk a kialakult IR-rel, akkor jó eséllyel a hasnyálmirigy elkezd idővel kifáradni, és a termelt inzulin nem tudja időben és minőségben ellátni a feladatait.
A cukorbetegség egy már kialakult betegség, mely esetén nem csak az inzulinszintek magasabbak (majd később már csak alacsonyak), hanem már sajnos a vércukor értékek is emelkedettebbek. A kezeletlen IR 2-es típusú cukorbetegségbe torkollhat, így mindenképp javasolt a szakszerű kezelése.
Nehéz erre röviden válaszolni, véleményem szerint igen is meg nem is.
Igen, egyre több inzulin rezisztens van, mivel az életmódunk egyre inkább elkényelmesedik, és ez akaratlanul is hozza magával a szénhidrát anyagcserezavar lehetőségét. Kevesebbet mozgunk, sokat járunk alutóval, a stressz akár a mindennapjaink része, és a táplálkozási szokásaink sem jó irányba változnak. Az élelmiszeripar ontja az ultrafeldolgozott élelmiszereket, rengeteg -amúgy ínycsiklandó- cukorral agyon édesített vagy 100%-ban fehér lisztes -rostszegény- élelmiszert vásárolhatunk, és sokszor sokkal olcsóbban is, mint az egészségesebb verziójukat.
Nem, nem feltétlen van sokkal több, mint 10-15 évvel ezelőtt, de annál biztosan jóval több van, mint 30-50-70 évvel korábban. Évtizedekkel ezelőtt kevésbé volt lehetőségünk elkényelmesedni, sokkal többet gyalogoltak, kertészkedtek, mozogtak a szüleink/nagyszüleink, és az élelmiszereik köre sem volt ennyire feldolgozott.
Az IR-t kb 15 évvel ezelőtt kezdték hazánkban robbanásszerűen vizsgálni, így érthető, hogy a diagnosztizáltak száma elkezdett emelkedni.
Ha fennáll a gyanú az IR-re, viszonylag egyszerű laborvizsgálattal lehet továbblépni a diagnózis felé.
Több pontos (több időpontban levett) vérvételről van szó, az OGTT (orális glukóz tolerancia teszt) vizsgálatról, melyet az inzulinszintek vizsgálatával is ki kell egészíteni. A vizsgálat során -a 0 perces vérvételt követően- 75g glukóz tartalmú oldatott kell meginni, és a különböző időpontokban levett vért vizsgálják tovább.
A klasszikus vérvételi időpontok a 0 perc és a 120 perc, ám én mindenképp javaslom, hogy a 60 percet is vizsgálják meg, sőt, egyes esetekben a 30 és 180 perc is informatív lehet a diagnózis szempontjából.
A diagnózis felállításához szakember szükséges, és sokszor nem is elegendő a fenti vizsgálat önmagában. Egy korrekt diagnózishoz szükséges lehet a páciens jelen tüneteinek, valamint a kórtörténetének az ismerete is, illetve akár egyéb vizsgálatok is! Ha az IR diagnózis megszületik, további vizsgálatok is felmerülhetnek, úgy mint teljes vér- és vizeletvizsgálat, nemi hormonszintek vizsgálata, pajzsmirigy értékek vizsgálata, D vitamin szint ellenőrzése…, ezek szükségességéről az orvos dönt, bár véleményem szerint abból baj nem lehet, ha az ember ezeket -amúgy is- ellenőrizteti időről időre.
A területtel leginkább foglalkozó, kompetens szakemberek:
Diagnosztizálásért és a kezelési terv felállításáért szakorvoshoz fordulj, táplálkozási kérdésekben pedig dietetikustól kérj segítséget. Lehet, hogy a szakorvosod tud mondani pár mondat erejéig iránymutatást (ne egyél cukrot, sok zöldséget egyél, sovány húsokat válassz, mozogj…), sőt talán pár soros anyagot is a kezedbe nyom, de mi dietetikusok ennél sokkal szerteágazóbban és egyénre szabottan látunk el tanácsokkal az IR diéta kapcsán, én egészen biztosan! Az IR étrend (másnéven: 160 grammos diéta) nem ördöngősség, de nagyon fontos, hogy hozzád legyen igazítva!
Fontos, hogy a témában jártas szakemberhez fordulj, ha problémát sejtesz a háttérben. Egy járatlan szakember téves diagnózist állíthat fel, mellyel akár hónapokkal/évekkel is eltolódhat a megfelelő kezelésed!
Az inzulinrezisztencia az a cukorbetegség?
Nem! Az IR a cukorbetegség előszőbája, ezért is nevezik prediabétesznek. Ha nem foglalkozol vele, előbb utóbb nagy eséllyel cukorbetegség lesz belőle.
Mik az inzulinrezisztencia tünetei?
Számos tünete lehet, de nem biztos, hogy mindegyik jelentkezik mindenkinél. Tünete lehet többek között a hasi elhízás, az étkezés utána kajakóma, a farkaséhség rendszeres jelenléte, a rendszertelen menzesz, a nehezített fogyás...
Férfiként én is lehetek IR-es?
Persze, sajnos igen. A férfiakat sem kerüli ez az állapot!
Kihez forduljak, ha úgy gondolom, hogy IR-es vagyok?
A legjobb irány, ha szakorvoshoz (endokrinológus vagy diabetológus) fordulsz, ahol a kolléga várhatóan el fog küldeni majd cukorterheléses laborvizsgálatra. Ami nagyon fontos: ha tüneteid vannak, járj utána, vizsgáltasd ki magad, és ha gond van, akkor induljon el a szükséges kezelés, melyben dietetikus is segít neked az IR diétád kialakításában!
Az inzulinrezisztencia (IR) mihamarabbi felismerése és helyes kezelése nagyon fontos az egészségmegőrzés szempontjából. A tünetek, a laborvizsgálatok, a rizikócsoport ismerete, és az állapot kezelése segíthet megelőzni a komolyabb prediabétesz vagy akár a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Az IR étrend összeállításához érdemes dietetikus szakember segítségét kérni, hogy az étrend a lehető legjobban egyénre legyen igazítva. A szakorvos és dietetikus közös munkája segíthet a testre szabott terápia kialakításában. Ne halogasd a kivizsgálást, ha magadra ismertél a tünetekben!
Az inzulinrezisztencia kezeléséről, annak négy pilléréről részletesen az alábbi cikkemben olvashatsz: https://mintaetrend.hu/blog/az-inzulinrezisztencia-kezelese-dietetikus-szemmel/
Ha te vényok alkatú IR-es vagy, ajánlom a következő cikkemet a témában: https://mintaetrend.hu/blog/inzulinrezisztencia-vekonyaknal-amit-tudnod-kell-rola/
Az inzulinrezisztencia diétájával kapcsolatban számos mintaétrendet készítettem már, ezeket itt találod: https://mintaetrend.hu/termekek/inzulinrezisztens-es-fogyokuras-etrendek/
