Terhességi cukorbetegségben (GDM, gesztációs diabétesz) nagyon fontos, hogy a kismama a neki személyre szólóan meghatározott napi szénhidrátmennyiséget elfogyassza. Ez a mennyiség a GDM étrendben általában 160-230g ch között szokott mozogni. A terhességi cukorbeteg étrendben meghatározott napi ch tartalmat tovább bontjuk az egyes étkezésekre is, a kismamáknak pedig ezt a ch leosztást is figyelniük kell a nap folyamán. Az ebédek szénhidráttartalma körülbelül 40-60g ch között szokott mozogni, egyéntől függően.
Számos GDM-es kismama gondolkozik azon és küzd azzal, hogy mit egyen egész nap, ami mindenképp diétakompatibilis, tartalmazza a javasolt szénhidrátmennyiséget és jó eséllyel még finom is!
A napi menü összeállításakor a legnehezebb feladat általában a főtt meleg ételek kitalálása. Nehézséget jelent a GDM ebéd összeállítása, elkészítése és szénhidráttartalmának a kikalkulálása is, főleg akkor, ha korábban nem kellett a kismamának ilyen jellegű diétát követnie, és nincs tapasztalata benne.
Miért a GDM ebéd összeállítása a legnehezebb feladat?
Én is küzdöttem ezzel a feladattal, mivel mind a két várandósságom cukorbetegséggel szövődött, én inzulinterápia mellett csináltam végig a terhességeimet. Pontosan tudom, hogy mit élnek át a kismamák ebben a helyzetben, mert a bőrömön éreztem meg, amikor nap mint nap azon gondolkodtam, miként állítsam össze a napi menüt. A saját tapasztalásom mellett dietetikusként a fő szakterületem a GDM helyes, személyre szabott étrendi kezelése , több száz kismamával találkoztam az elmúlt évek során, ismerem a tanácsadásokból is a felmerülő problémát!
1., nagyon fontos, hogy a megfelelő szénhidráttartalom benne legyen az ételben, ez talán az alapja a tervezésnek. Orvosod és/vagy dietetikusod határozza meg, hogy neked mennyi szénhidrát lenne a legideálisabb, ezt pedig lehetőleg nagy pontossággal tartani is kell. Általános javaslat az 50g ch, de ettől el lehet térni! Számolni kell a szénhidrátokat az alapanyagokban, mindig mindent nyersen, tisztítva kell lemérni, és a csomagoláson szereplő ch adattal kell kalkulálni. Ha nem csomagolt az élelmiszer (alma, répa…), akkor nyugodtan használható a google a tápértékkereséshez, egy átlag értéket lehet ilyenkor használni.
2., lassan felszívódó köretféleség illetve gabona kerüljön a tányérra: bulgur, barnarizs, hajdina, quinoa, hüvelyesek…, tapasztalat alapján ezek „működnek” a legjobban, ezekkel érdemes leginkább ételeket kitalálni. Abszolút várható és látható, hogy egy főtt burgonyás vagy egy főtt jázminrizses köret magasabb vércukorcsúcsot eredményez majd, így ezekkel az alapanyagokkal kalkulálni GDM során nem igazán érdemes, pláne nem egész adag köretként.
3., érdemi fehérjeforrás: a fehérjék jelenléte a menüben fontos tényező lehet a szebb vércukorgörbéhez, mivel a fehérjék emésztése elnyújtja a velük együtt elfogyasztott szénhidrátok felszívódását is. Minden ebédre célszerű érdemi fehérjeforrást kalkulálni: hús, hal, sajt, tojás, túró… Készítsd ezeket változatosan, sütve, párolva, grillezve, főve…, lényegében az elkészítési mód itt nem lesz mérvadó.
4., érdemi zöldségtartalom: szintén nagyon fontos a cukorbeteg kismama étrendjében és minden ebédjében, részemből minimum 150g mennyiségben! Mindegy, hogy milyen formában van jelen az ebédben a zöldségféle -levesben, főzelékben, friss salátában, párolva, savanyúnak…-, a lényeg, hogy belekerüljön az ebédbe! A pürésítés nem szerencsés, tehát a zöldségpürét érdemes elkerülni GDM étrend során. A burgonya jelen esetben sajnos nem számít zöldségnek! Kiemelném a zöldsalátákat savanykás öntettel (pl: citromlé, citromleves olívaolajos öntet, ecet…), a savanyúságokat illetve a fermentált zöldségeket (pl: savanyú káposzta, kovászos uborka, bármilyen fermentált zöldségféle), illetve a bennük rejlő plusz lehetőséget: a savanykás íz az ebéd glikémiás indexét összességében javítaná, így érdemes ezekkel cukorbeteg diéta esetén is akár rendszeresen kalkulálni!
5., lehetőleg ne egy élelmiszer adja ki az ebéd szénhidráttartalmát! Ez azt jelenti, hogy például ha barnarizs köret van, akkor ne a barnarizs adja egyedül az 50g ch tartalmat az ebédben. Sokkal ideálisabb, ha ebben az esetben 40g ch-t ad a barnarizs, és a fennmaradó 10g ch-t pedig a párolt zöldségköret.
Tudom, hogy nem egyszerű a terhességi cukorbetegségben javasolt étrend kitalálása, és a főzést igénylő GDM ebéd összeállítása pedig kifejezetten nehéz is lehet, pláne, ha eddig nem szorultál rá, hogy ilyeneken agyalj, most pedig hirtelen kellene nagyon jól csinálni az egészet. Ne ess kétségbe, ha nem megy minden azonnal tökéletesen. Válogasd a fenti tanácsok alapján az alapanyagokat, és számold a szénhidráttartalmat, szép lassan bele fogsz jönni az menütervezésbe! Ha mégis úgy érzed, hogy magadtól nehéz jó és pontos recepteket összeállítanod, akkor nézd meg az általam összeállított, már kiszámolt 50g szénhidráttartalmú GDM receptjeimet , melyek a segítségedre lehetnek! A „mentesen” étkező kismamák részére a GDM receptgyűjtemény glutén- és esetekben tejmentes verzióban is elkészült.
Terhességi cukorbetegségben mennyi szénhidrátot egyek?
Ez egy nagyon fontos kérdés a GDM étrend tervezése kapcsán! A napi szénhidrát mennyiséget szakorvos és/vagy dietetikus határozza meg, jó esetben egyénre szabva. Általános javaslat, hogy a napi 160g szénhidrát legyen meg, de ezt általában emeljük a terhesség előrehaladtával, akár 200g fölé is. Egyeztess kezelőddel is a témában!
GDM ebéd összeállításakor mire figyeljek?
Talán a legfontosabb, hogy válogasd az élelmiszereket, amiből ételt készítesz, és számold a szénhidráttartalmukat! Az ebéd tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátforrást (bulgur, hajdina, barna rizs, zöldségek, hüvelyesek...), legyen érdemi fehérje tartalma (hús, hal, tojás, sajt...), és mindenképp egyél zöldségfélét is, legalább 150g mennyiségben.
Mi a legjobb ebéd terhességi cukorbetegségben?
Nehéz erre konkrétumot mondani, de mondok példákat: rakott zöldségfélék (savanyú káposzta, zöldbab), székely káposzta tejföllel, sült hús bulgurral és vegyes friss salátával, grillezett sajtszelet párolt zöldséges barnarizzsel és zöldfűszeres tejföllel.