Ez egy szénhidrát anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. Cukorbetegség esetén az emelkedő vércukorra az inzulintermelés csökkent vagy akár teljesen hiányzik, ezért a vérből a cukor nem, vagy nem megfelelő mértékben tud a sejtek felé átjutni. A vér glukóz szintje emelkedett, vagy akár igen magas is maradhat, majd a vérből a szőlőcukor a vizelettel ürül ki.
A diéta elsődleges célja a vércukorszint stabilizálása, valamint a túlzott vércukorszint-ingadozások elkerülése. Egy jól összeállított étrend az alábbiakban segíthet:
A helyes étkezési ritmus kialakítása:
Cukorbetegség esetén a rendszeres étkezés elengedhetetlen. A klasszikus javaslat a napi 5-6x-i étkezés, de nagyon fontos, hogy az étkezések számát a diabéteszes egyén igényeit figyelembe véve határozzuk meg. Minél több felé osztjuk el a napi ch mennyiséget, annál kevesebb az egyszerre elfogyasztott szénhidrátnak a mennyisége és annál kisebb vércukoremelkedés várható egy-egy étkezést követően.
A reggelinek reggel maximum 8 óráig meg kell történnie, és a nap folyamán az étkezéseknek 2-4 óránként célszerű egymást követniük a stabil vércukorszint érdekében.
Az alkalmazott gyógyszeres terápia is befolyásolhatja az étkezések számát, pl egyes inzulinterápia mellett többször szükséges étkezni, míg egy gyógyszeres terápia mellett akár elég lehet 4-5x is. Ezt mindig egyeztetni kell e kezelőorvossal és/vagy a dietetikussal!
A szénhidrátok napi mennyiségének meghatározása:
A cukorbeteg étrendben az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét számolni kell. A napi elfogyasztható ch mennyiséget mindig egyénhez kell igazítani, mert nem mindegy, hogy egy 75 éves 62kg-os cukorbeteg hölgyről, vagy egy 45 éves 85 kg-os aktív diabéteszes férfiról beszélünk, kettőjüknek nagy eséllyel eltérő lesz a szénhidrát igénye. A klasszikus javaslat a napi 160g ch mennyiség, de ettől el lehet térni. Dietetikusként én nagyjából napi 120g és 220g szénhidrát közötti mennyiségeket szoktam meghatározni, személyre szabottan.
A szénhidrátok elosztása a nap folyamán:
Diabéteszes étrendben kifejezetten fontos, hogy minden étkezésnek legyen érdemi szénhidráttartalma. Ez azt jelenti, hogy pl.: nem elegendő egy kis sajt uzsonnára (mert nincs benne szénhidrát!), mindenképp ki kell egészíteni érdemi szénhidráttartalommal, pl teljes kiőrlésű kenyérrel, teljes kiőrlésű keksszel vagy akár répával vagy almával. Ideális esetben minden azonos étkezésnek nagyjából azonos a ch tartalma is.
Íme néhány javaslat, ezektől természetesen el lehet térni, melyet dietetikussal és a szakorvossal kell minden esetben egyeztetni!
A ch napi elosztása %-ban és grammra vetítve, 5-6 étkezésre:
| 140 g ch | 140 g ch | 160 g ch | 160 g ch | 180 g ch | 200 g ch | |
| Reggeli ~15-20% | 25 | 25 | 30 | 30 | 30 | 35 |
| Tízórai ~10-15% | 15 | 15 | 20 | 20 | 20 | 25 |
| Ebéd ~30-35% | 45 | 45 | 50 | 50 | 55 | 60 |
| Uzsonna ~10-15% | 20 | 15 | 20 | 20 | 25 | 25 |
| Vacsora ~20-25% | 35 | 30 | 40 | 30 | 40 | 45 |
| Utóvacsora ~5% | - | 10 | - | 10 | 10 | 10 |
A szénhidrátok felszívódási idejének a figyelembevétele a nap folyamán
A cukorbeteg étrendben a ch mennyisége mellett a ch minőségére is érdemes odafigyelni, mely szintén erősen befolyásolhatja az étkezés utáni vércukorértékeket!
Megkülönböztetünk gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátokat aszerint, hogy milyen gyorsan emelik meg étkezés után a vércukorszintet.
A gyors és lassú ch források elosztásának javaslata a nap folyamán:
| lassú ch tartalom | gyors ch tartalom | |
| Reggeli | 100% | x |
| Tízórai | minimum 50% | maximum 50% |
| Ebéd | minimum 70% | maximum 30% |
| Uzsonna | 0-100% | 0-100% |
| Vacsora | minimum 70% | maximum 30% |
| Utóvacsora | 100% | x |
Makrotápanyagok és energiabevitel
A szénhidrátok mellett természetesen az egyéb makrotápanyagokra: a fehérjékre és a zsírokra, valamint a napi energiabevitelre is célszerű figyelni. Ezeket nem kell feltétlenül szigorúan számolni és kigrammozni, de pár alap javaslatot érdemes követni az étkezések során:
Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű termékek, rostok és a folyadék
A cukorbeteg étrend legyen rostdús, mivel a rostoknak köszönhetően szebb vércukorgörbéket érhetünk el. Ehhez napi szinten zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű élelmiszereket kell rendszeresen és fókuszáltan beilleszteni az étrendbe!
A napi zöldség és gyümölcs mennyisége lehetőleg érje el az 500g-ot, mellyel nem csak rosttartalmat, hanem vitamin- és ásványianyagtartalmat is tudunk biztosítani a szervezetünknek!
Gabonaalapú élelmiszerek esetén mindenképp a rostdús, teljes kiőrlésű verziókat kell preferálni, mellyel grammokban mérhetően lehet több rostot fogyasztani, mint a fehértermékek választása esetén.
A rostdús étrend mellett kiemelten fontos a megfelelő folyadékbevitel, mely lehetőleg érje el minimum a 2 litert napi szinten!
Hozzáadott cukor
Kerüld a hozzáadott cukrot és a méz használatát is. A cukor és a méz egy ultragyorsan felszívódó szénhidrátforrás, mely egyértelműen gyors vércukoremelkedést okoz. Az édes íz érdekében édesítőszerek használata válhat szükségessé. Napjainkban már számos korszerű édesítőszer létezik, ám mindenképp felhívom a figyelmedet a mértékletes fogyasztásukra, mivel az édesítőszerek emésztési panaszokat okozhatnak, főleg nagyobb mennyiségben.
Konyhatechnológia
Az alkalmazott konyhatechnológia is befolyásolhatja a vércukorszint alakulását cukorbetegségben! Egészen más eredmény születhet egy egybensült fasírozott és burgonyapüré, mint egy sertéssült és sütőben sült burgonyagerezdek után. Minél jobban feldolgozott (pempős) élelmiszert és ételt eszel, várhatóan annál kevésbé fog kedvezően hatni a vércukorszintre!
A vércukor ellenőrzése étkezéshez kötötten nagyon informatív, egyrészről saját magadnak is, másrészről a szakorvosod és a dietetikusod ebből tudja levonni a fontosabb következtetéseket! Érdemes időközönként reggeli előtt (éhomi) értéket mérni, valamint főétkezések után 120percre is. Az éhomi érték 6 mmol/l alatt lenne szép, az étkezés után 2 órával a vércukornak 7,8 alá kellene visszamennie, de még szebb a 6-7 mmol/l közötti érték.
Bár elsőre bonyolultnak tűnhetnek a cukorbeteg diéta alapjai, de kis idő és gyakorlás után könnyen rutinná válhat. A legfontosabb, hogy ne maradjunk egyedül a kérdéseinkkel: érdemes dietetikus segítségét kérni a személyre szabott étrend beállításához. A jól kialakított, kiegyensúlyozott étrend nemcsak a vércukorszintet stabilizálja, hanem hozzájárul a jó közérzethez és az életminőség javításához is.
Érted már a cukorbeteg diéta alapjait, és kíváncsi vagy, milyen élelmiszerek illeszthetők be a cukorbeteg étrendbe ? Olvasd el a részletes cikkemet a témáról!
Kíváncsi vagy, hogyan épül fel egy kiegyensúlyozott, 160 g CH tartalmú cukorbeteg mintaétrend? Kattints és nézd meg!
Ha cukorbeteg vagyok, mennyi szénhidrátot ehetek?
A napi szénhidrátmennyiséget egyénre szabottan kell meghatározni minden cukorbeteg esetében! Nagy átlagban 160g ch tartalom körül lehet számítani, kb valahol 120-220g körül fogja a szakember meghatározni.
Hányszor kell ennie a cukorbetegnek, naponta?
Ideális esetben 5-6x étkezik egy cukorbeteg, naponta.
Semmilyen cukrot nem ehetek cukorbetegként?
Cukorbeteg diétában a hozzáadott cukrot kell kerülni! Az élelmiszerek természetes cukortartalmát nem kell kerülni, de kalkulálni kell velük a nap folyamán. A hozzáadott cukor nem csak „cukor” vagy „répacukor” megnevezés lehet, az álnéven megjelenő cukrokat (és a velük készült élelmiszereket) is kerülni kell az étrendben, pl: kókuszvirág cukor, agavé szirup…
Dietetikushoz el kell mennem, ha cukorbeteg lettem?
Nem kötelező dietetikushoz elmenni, de erősen javasolt! A dietetikus az a szakember, aki segít az étrendet hozzád igazítani, elmagyarázza az étrend jellemzőit, élelmiszereket javasol, és segít összeállítani a cukorbeteg diétát. A dietetikus az étrendben segít, a diabetológus szakorvos pedig a cukorbeteg állapotot követi.